A zaj kellemetlen, zavaró, ennek ellenére megítélése egyénfüggő. Halk, egyébként kellemes zene is lehet zaj, ha valamilyen tevékenységünket zavarja. A nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, ami az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket zavarja, zajnak minősül.

A zaj hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz a zaj és a károsodás közötti kapcsolat kimutatása.

Az európai államok közösen határozták meg a környezeti zajforrások fő osztályait, melyek az emberi tevékenységen alapulnak, így könnyebbé válik az azonosítás. Az öt legmeghatározóbb zajforrás:

• a közúti közlekedés,
• a légi közlekedés,
• a vasúti közlekedés,
• az ipari eredetű zajok,
• a szabadidős tevékenységből származó zajok,
• közlekedési-, ipari- és mezőgazdasági zajok, valamint rezgések.
• Ezek mellett nyilvánvalóan más egyéb zaj is van, de jelentőségük messze elmarad a felsoroltakétól.

Európa államaiban a zajszennyezést tekintve nincsenek nagy különbségek, tehát a lakosság minden országban körülbelül ugyanakkora zajterhelésnek van kitéve. Általánosságban azonban elmondható, hogy a közép- és kelet-európai nagyvárosok zajosabbak, mint a nyugat-európaiak.

A mérések rámutatnak, hogy a közúti közlekedés váltja ki a legnagyobb zajterhelést.

• Európa lakosságának 65 %-át napi szinten 55 dB szintű zajterhelés éri - ez alvászavarokat vált ki.
• Európa lakosságának 17 %-át 65 dB átlagos zajterhelés éri, ez már kimutatható károsodással jár.
• Európa lakosságának 1,4 %-át 75 dB feletti zajterhelés éri, ez meghaladja az egészségügyi határértéket.